Get Adobe Flash player

A bojli és bojli receptek

A bojli készítésről:

A bojligyártás „tudománya” kicsit misztifikálva lett az elmúlt években.

A tojáspor elõnye, hogy nyers tojásból kg-onként 10 db-nál többet nem lehet beletenni, mert kezelhetetlenül híg lesz az anyag. A fehérjetartalmat pedig elsõsorban a tojás mennyisége határozza meg. Búzalisztet nem lehet beletenni, nagyon nedvszívó, könnyebben felázik, megpuhul a bojli a vízben. Az összetevõket szárazon elkeverjük, esetleg szitán áttörjük, ha csomós. Annyi vizet adunk hozzá folyamatos keverés, gyúrás közben, hogy még jól gyúrható legyen, de ne túl lágy. Elég jól tud ragadni a kézre. Egy-két órát állni hagyjuk, addig lehet tüzet rakni, nagy bográcsban vizet forralni. Egy nagy gombócnyi anyagot kilapítunk 1-1,5 cm vastagra, késsel 1-1,5 cm széles csíkokra, majd kockákra vágjuk. Leültetjük a családot, és gombócokat formázunk. Ne legyenek repedtek, szép, sima felület  kell. 20 mm-es golyókat érdemes készíteni, ez jól szelektál, 4 kg-osnál kisebb ponty  nemigen veszi fel. Egy alkalmas tálcára kirakni, és ha összejött 30-40 db, a  forrásban levõ vízbe kell tenni. 10-15 percig fõzzük. Hajlamos leragadni, meg kell  keverni néha. Jó kétszeresére dagad, de a szárításkor visszanyeri eredeti méretét.  Ha már feljött, és legalább 1/3-a kiáll a vízbõl, tésztaszûrõvel kiszedjük, és napon,  szellõs helyen szárítjuk. A legszebb, csalinak szánt darabokat kihûlés után tûvel,  himzõfonalra (vastag és zöld) fûzzük, egymástól 15 cm-re, és így szárítjuk meg. A szárítás napokig tart, a jó bojli kõkemény, a betonról felpattan, a vízben hetekig  nem megy szét. Ha lassú a száradás vagy megázik, hajlamos penészedni. Ha jól kiszárítottuk, évekig is eláll. A hangyák, egerek, madarak, kutyák is szeretik nagyon, óvni kell tõlük. 1 kg anyagból 150-250 db lesz, és kb.450 Ft-ba kerül. Etetésre naponta megszokott időszakban 10-15 darabot szórni, kemény kukoricával vegyesen. Csali mellé nagyon előnyös a PVA háló vagy fonál, amin pár szemet pellettel keverve felkínlunk a horog öblében, vagy tehetjük a forgókapocsra.

Egy jó bojliban a fehérje és a szénhidrát olyan arányban található, amit a pontyok szívesen fogyasztanak és jól tudnak hasznosítani. Ezért felesleges nagyon magas fehérje arányt beépíteni a bojliba, mert úgy sem tudja hasznosítani a ponty. A másik oldalon viszont nem szabad sokat sprórolni a fehérje tartalmon, mert a túl magas szénhidrát tartalmú bojlik nem támasztanak konkurrenciát azoknak az élő szervezeteknek, amiket a nagy pontyok szívesen fogyasztanak (szúnyoglárva, kagyló, stb.) Bojlink fehérje bázisát a forelli és a szója liszt biztosítja. A forelli állati fehérjében gazdag, és általában 30-40%-os fehérjét tartalmaz. A szójafehérje egy más fajta proteint tartalmaz, amely növényi eredetű. A forelli és a szója együttes alkalmazásával ideális egyensúlyt teremthetünk bojlinkban. (A két fehérje emészthetősége és emésztési ideje eltérő, ezért egyik sem helyettesítője a másiknak.) A forelliből én a Top Secret apró pisztrángtápját használnám, mivel ez jó árban van és érezni rajta a magas halas tartalmat. A forellit daráljuk liszt finomságúra, majd szitáljuk át. Arra figyeljünk, ha kicsit zsírosabb forellit választunk, akkor később az olaj adagot csökkenthetjük. Az általam megadott arányokon szabadon módosíthatunk. Az arányokat úgy lőttem be, hogy a kész mix inkább a büdösebb bojlikhoz használható (halas, rákos, kagylós, fűszeres, stb.) Ha édes, gyümölcsös bojlit készítünk, akkor a forelli részt csökkentsük és emeljünk a szója tartalmon. Arra vigyázzunk, hogy ha nem zsírtalan szójalisztet használunk, akkor a szója erősen visszafoghatja a bojlink aroma kieresztő képességét. A tejpor szintén jó fehérje bázis, de ne essünk túlzásba a használatakor, mert a kész bojlit könnyíti és ha sokat használunk belőle, akkor bojlink nem lesz elég szilárd. A kukorica- és búzaliszt a szénhidrát bázisról gondoskodik. Arányuk azért kisebb az egész keverékhez viszonyítva, mert fehérjét szinte egyáltalán nem tartalmaznak. A búzaliszt kiváló ragasztó, ezért ha sok az apró hal a környéken (törpeharcsa, keszeg, kárász), akkor csökkentsük a kukoricaliszt mennyiségét és ezzel párhuzamosan növeljük a búzaliszt arányát. Arra vigyázzunk, hogy a búzaliszt víz hatására nagyon gyorsan elkezd bomlani (savanyodik), tehát bojlink romlékonyabb lesz, ha sok benne a búzaliszt. A receptben elég alacsonyra szabtam a búzacsíra, búzadara arányát. Mindkettő anyag igen hasznos, ezért bátran növelhetjük az adagot. A búzacsírának magas a fehérjetartalma, a búzadara pedig jól emészthető szénhidrátot tartalmaz. A gyümölcscukrot nem szabad egyetlen édes bojliból sem kihagyni. A problémát az okozza, hogy sok aromának csak illata van, nincs íze. A folyékony aromákból a felhasznált 10-20 ml nem tartalmaz annyi ízesítő anyagot, ami 1 kg száraz bojlimixet megfelelően ízesít. Ezt a pontyok nem fogják honorálni. Gondoljunk csak bele, hogy leülünk egy szépen megterített asztalhoz és ínycsiklandó illatokat érzünk. Aztán kihozzák az ételt és az ugyan minden szükséges anyagot tartalmaz, de az íze olyan mint a fűrészporé. Ezt az ételt nem fogjuk szeretni. Ezért kell arra figyelni, hogy ne csak illata, hanem íze is legyen a bojlinknak. Sajnos a Sweet-X elég drága összetevő, ezért azt jól helyettesíthetjük gyümölcs vagy szőlő cukorral. A büdös ízesítésű bojlikból a cukrot nyugodtan ki lehet hagyni. Az ilyen bojlinak a halliszt jó ízt ad, de a forellinek is kellemes halas aromája van. A komolyabb bojlikból nem hiányozhat a növényi mag. A magok szerepe az emésztés segítése, és az aroma hatás fokozása. A pontyok a kisebb mennyiségben felhasznált anyagokat is jól kiérzik a mixből, főleg ha azoknak karakteres íze van. A magokkal természetessé tehetjük a bojlinkat. Vegyünk valamilyen madár tápot, vagy kockázatassunk meg 1kg Starbaits birdfood keveréket. Annyira kevés kell belőle, hogy szinte nem is kerül semmibe, mégis jó hatása van a keverékünk ízére és tápértékére. Arra figyeljünk, hogy a sok mag nehezen formálhatóvá teszi a bojlinkat és a bojli hamarabb reped majd száradáskor. Tehát csak módjával alkalmazzuk. Egy trükk: én nagyon sok magot használok a bojlimhoz, de a magok felét, háromnegyedét finomra darálva teszem bele a mixbe. Nagyon kellemes illata van a darált magoknak, és ezt a pontyok is honorálni fogják. Az aroma egy neuralgikus pontja a keveréknek. Sokan azt hiszik, hogy a bojli legfontosabb összetevője az aroma. Az internetes fórumokon csak arról lehet olvasni, hogy ki milyen ízű bojlit csinál. Nos ezek a bojlisok tévednek és bármilyen drága aromát vesznek, ha az összetevőknél spórolnak. Részben nekik is igazuk van, hiszen többször tapasztaltam, hogy két teljesen azonos összetevőjű keverékből az egyiket hajlandóak megenni a halak, a másikat meg nem. Tehát az aroma igen fontos része a bojlinknak. Bármilyen aromát választhatunk, de arra figyeljünk, hogy az aroma hőálló legyen. Nyugodtan variálhatjuk az ízeket egymással. Én is mindig por alakú és folyékony aromákat is használok ugyanabban a bojliban. Ne feledjük: nem az aroma ára mutatja a használhatóságát! A bojli formázását nagyban segíti, ha némi olajat teszünk az anyagba. Az olajat és a folyékony aromát a felvert tojáshoz adjuk hozzá. Az olaj abban is segít, hogy a pontyok ne lakjanak be a magas tápértékű bojlinktól. Az olaj hashajtó hatását némi tejcukorral (laktóz) fokozhatjuk. Ilyen kis mennyiségben is vehetünk a gyógyszertárakban. 1 kg száraz anyaghoz 20-30 ml olivaolaj bőven elég lesz kilónként. Igazából halolajat, vagy bármilyen másfajta (lazac, kender, mogyoró, pisztácia, stb.) olajat lenne érdemes használni, de az oliva is megteszi. Főleg azért, mert azt otthon lophatunk a konyhából. :] Az étolajat inkább kerüljük. A bojikat csak rövid ideig főzzük, azt sem kell megvárnunk, ha nem jönnek fel a víz tetejére. A szárítást ne közvetlenül a napon végezzük, de figyeljünk oda, hogy ha jön 1-2 esős nap, akkor könnyen bepenészedhet a friss bojlink. Ilyenkor sűrűn forgassuk a golyókat. Csináltam egy gyors számítást és 1 kg száraz mix és a tojás kb. 1100 Ft-ból megvan. Ez azt jelenti, hogy kb. 1,5-2 kiló bojlit (mix és a tojás súlya) tudunk ennyi pénzből csinálni. Jó munkát!