Látnivalók

Pusztaszentlászló és helyi nevezetességek

A Válicka völgyében fekvő település szőlőhegyének pompás kilátásával, szép horgásztavával, valamint termál strandjával kínál kellemes kikapcsolódást. A helyi Völgy patak által táplált horgásztavak mellett 14 hektár területű szabadidőközpont, sportpályák, szabadtéri színpad mellett a tóparton sátorozás illetve  vendégház várja az idelátogatókat. Aki viszont egy kis fürdőzésre vágyik, annak van lehetősége az Aqua Barbara strandon kikapcsolódni. Az utóbbi geotermális ásványvízre épülő fürdők, gyógyászati létesítmények működésére alapul, ami májusban nyitja a szezont.

képeslap

A település történelme röviden

1270-ben még Zenthlazlow-nak írják és egy kedves legenda alapján nevét Szent László királyunkhoz kötik. A történet szerint a király itt menekült meg az őt üldöző kunok elől, mikor a mai temető helyén álló kolostorból egy titkos alagúton kimenekült. A feldühödött kunok erre porig rombolták az egész falut, mely így aztán pusztává lett. Innen ered a “puszta” név. A király megerősödése és a kunok fölötti győzelme után az újjá épült falu felvette a szenté avatott király nevét.  Innentől összekapcsolva a két nevet a település Pusztaszentlászló néven létezik. Régészeti ásatások bizonyítják, hogy a jelenlegi falutól északnyugati irányban már kora Árpád korban létezett egy határvédelmet ellátó település, a község elődje 1356-ban már a hahóti család tulajdonában volt. 1690-ben a török hódoltság korában a kanizsai összeírás szerint a településnek két földes ura is volt, Kery Ferenc és Durath Iszpahya. 1760-1770-es években Forintos Ádám uralja a vidéket. 1784-ben pedig már a Sümeghy család tagjai vannak feltüntetve tulajdonosként. Kiemelt helyen szerepel Püspöky Gráczián neve, aki Buda várának visszafoglalásánál szerzett elévülhetetlen érdemeket. A hős zászlóvivő a községhez tartozó Válickapusztai temetőben nyugszik. A település akkori földbirtokosának Oszterhueber Józsefnek volt a felesége Deák Klára. A haza bölcse 1855 és 1870 között a legtöbb nyarat nővérénél az Oszterhueber-kúrián töltötte. Itt találkozott Tisza Kálmánnal, Nyáry Pállal, Kemény Zsigmonddal, és készítették elő és szövegezték meg az 1867-es kiegyezés dokumentumait. A szabadságharc honvédeinek névtárában tíz pusztaszentlászlói hős is szerepel.

l21482911

l21482915l21482913l21482914l21482910b1b2b3a1a3